Települések

Kálmánháza

Az első tanyát,az 1913-ban Szegegyházán felszínre került okmányok szerint Beck Pál alapította 1775-ben. Birtoka kb. 2 ezer hold, s ezen a területen kb 15-20 család élt. A mai Kálmánháza területét, 8 család művelte meg. Beck Páltól veje Dégenfeld Gusztáv gróf örökölte a birtokot, majd gyermekei Imre és Ilona.

Az uradalom középontja az akkor Újfehértóhoz tartozó tanyákból, és a Nyíregyházához tartozó tirpák birtoktanyákból szervezték községgé 1949-ben. 1950-től önálló tanácsú községgé alakult. Ma is önálló település. Régmult időkben állt itt egy turul-szobor a magyar ősök tiszteletére, (a mai római katolikus templom helyén) amit Trencsényi János és családja állíttatott 1937-ben. Azonban a szocializmusban az akkori vezetés eltávolittatta a madarat az emelvényröl. Így ma csak az emelvény áll.

A falu nevét – ami 1904-ig Bogárháza – az eddigi elemzők és történészek úgy tudták, hogy minden valószínűség szerint Tisza Kálmánról kapta, aki a Dégenfeld birtokot a felesége révén szerezte meg. Ezután kapta mai nevét a település. Kálmánháza.

Az uradalmi magtárból átépített templom, melyet a római és görög katolikus hívek egyaránt használtak, ma sajnos már nem áll. Helyében a 80-as években a hívek és az egyház adományából külön római, és görög katolikus templomot építettek. A ma is álló evangélikus templom egykor más funkcióval is el volt látva. Mivel a falu legmagasabb pontjára építették, a harangtoronyból kitűnő kilátást biztosított a környező földekre, tanyákra, és magára a falura. Ezért falusi férfiak figyelőszolgálatot láttak el itt, hogy ha tüzet észlelnek, azonnal tudjanak cselekedni.

A falu híres szülöttje, és tanítója volt Rákos Sándor.