Települések

jakabszállás

Az Árpád-kor óta lakott település a török hódoltság korában elnéptelenedett, területe pusztává vált. A 18. és 19. század nagy részében a puszta felét Szabadszállás, egy-egy negyedét pedig Kiskunmajsa és Fülöpszállás birtokolta. A mai község az egykori szabadszállási részt foglalja magában, a kiskunmajsai részen Kunszállás, a fülöpszállási részen pedig Fülöpjakab fekszik.

A fő foglalkozás a pásztorkodás volt 1895-ig, a puszta kiosztásáig. A 20-60 holdas területeken fokozatosan áttértek a mezőgazdaságra, ez felgyorsította a népesség növekedését, és a birtokos községekből származó zsellérek szereztek itt földet.

Jakabszállás 1922-ben lett önálló község Szabadjakabszállás néven, majd 1926-ban kapta mai nevét.

Az önállóvá válás után épült fel a községháza és egy kápolna, amelyet a ferencrendi szerzetes atyák gondoznak. A római katolikus templom 1944-ben lett készen, az 54-es főútvonal és a Kiskunhalasra vezető út találkozásánál látható. A református templom jóval később, a '60-as évek elején épült, a Petőfi Sándor utcán lehet eljutni hozzá. A falu központjában lévő Emlékparkban az első és második világháborúban, valamint az 1956-ban hősi halált halt lakosok nevét emlékfalon örökítették meg. Itt látható Túri Endre szobrászművész tűzzománc térplasztikája is.

A kecskeméti gazdasági keskenynyomtávú vasút 1928-ban, a települést átszelő utak pedig 1939-42-ben épültek meg, ezzel jelentősen csökkent az elszigeteltség. A legújabb korban a repülés is meghódította Jakabszállást. Füves repülőtere 1994-ben kezdett üzemelni, és 2000-ben szilárd burkolatú fel- és leszállópálya épült.