Települések

Babócsa

Területe az őskor óta lakott, sok réz- és bronzkori leletet tártak fel itt.

Előbb a honfoglaló Bogát vezér, később Koppány vezér birtokolta. Az ő halála után I. István kisajátította, majd a bencéseknek adta. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint akkoriban kápolna állt a településen. Ezután a Tibold-, majd a Marczali család birtokközpontja lett. 1496-ban II. Ulászló már a Báthoryak vendégeként töltött néhány napot a várkastélyban.

A várért a török hódítások idején nagy harcok dúltak: Toigon Ozman török hadvezér foglalta el, és amikor Nádasdy Tamás nádor megkísérelte visszavenni, néhány akna felrobbant és nagy részét romba döntötte. Báthory András újból felépíttette, de Szigetvár bevétele után ismét a törökök kezébe került, és a harcok során ismét komoly károk érték. Végül 1664-ben Zrínyi Miklósnak sikerült visszafoglalnia. A község hajdani várából keltezte Zrínyi 1664. február 11-én azt a bécsi udvarnak szóló jelentést, amelyben a törökök elleni sikeres téli hadjáratról számol be, egyben az elfoglalt várak megtartására fegyvert és katonát kér a királytól. Az apátság épületét azonban ebben az évben rombolták le a törökök.

A településre a hódoltság után számos, nem magyar nemzetiségű betelepülő érkezett. Babócsa gyors fejlődésnek indult, 1715-től mezővárossá vált, később járási székhely lett. 1891-ben 2443 horvát és magyarajkú lakosa volt.

1953-ban nagyobb gázmezőket találtak a környékén és ezzel párhuzamosan termálvizet is felleltek; ennek kiaknázására az 1960-ban a községben termálfürdő épült.