Települések

1895-ben jött létre Tiszaabádból és Tiszaszalókból.

A Kárpát-medencébe érkező magyar honfoglalók már a kezdeti időszakban tartósan megtelepedtek a mai Abádszalók területén is. A megtelepülők törzsi hovatartozásának kérdése azonban még napjainkban sem egyértelmű.  tovább »

Abaújszántó az ősidők óta lakott, magyarok pedig a honfoglalás óta lakják. Több mint 600 éven át város volt, 1921-ig a gönci járás székhelye, Kassa után a régió legnépesebb települése. Városi rangját  tovább »

Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott. III. András 1292. évi levele az abdai híd mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet.

A község Obada néven a 13.  tovább »

A község területén már római korban éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1930-ban római kőszarkofág került elő. A hagyomány szerint az Ablánc-patakon települt ősi malomban már az 1. században gabonát őröltek.  tovább »

A megye keleti peremén, közvetlen a Duna mellett elhelyezkedő település, már csak földrajzi helyzeténél fogva is, mindig jelentős színtere volt a különböző népek és kultúrák békés vagy éppen harcos találkozásának, együttélésének.  tovább »

Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel  tovább »

Első írásos említése 1194-ből származik (Dag néven). Már az Árpád-korban jelentős részben németek lakták. A 13. században a borsmonostori apátság birtoka. A falu neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf. Különböző viszályok  tovább »

A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő az ún. bükki kultúra tárgyi leletei. A település már a honfoglalás idején benépesült, a tatárjárás után azonban hosszú évtizedekre lakatlan maradt. Elsőként  tovább »

Az első írásos emlék 1492-ből származik. Alma megnevezése 1275-ből az Almás-patakra utal, s e patak neve már 1009-ben, a pécsi püspökség alapító oklevelében szerepel. Az egyedüli település az Almás-patak völgyében, amely  tovább »

A település valószínűleg a honfoglalás óta lakott. 1358-ban említik először Bereck néven, halászfaluként, ekkor a Szerdahelyi család birtoka volt.

Az 1300-as évek végén a Bári és Pető családok birtoka volt, az 1400-as  tovább »

Az Alsópáhok elnevezés csak 1622-től ismeretes, a korábbi írásos emlékekben mint „Hosszúpáh” szerepelt.

Szórványos régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, bronzkorból,  tovább »

A 13. század során keletkezett falut először Opag néven említették.

Fekvése folytán jelentős településsé vált, több esetben megyegyűlést is tartottak a községben, többek között itt választották ki Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének.

1466-ban az  tovább »

A 19. század végén Istvánfalu és Újbalázsfalva összevonásával jött létre. Istvánfalu valamikor a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt, első okleveles említése 1328-ból származik, amely szerint a község nevében benn van az  tovább »

Mai nevén a település a 11. században jött létre, ekkor a Bors-Miskóc nemzetség birtoka volt. Az első lakosok fakitermeléssel, szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században romák vándoroltak be a településre, ma a  tovább »

E vidék legalább ötezer éve lakott hely a feltárt régészeti leletek alapján. Egyaránt került elő csiszolt kőeszköz az ún. újabb kőkorból, lándzsa a bronzkorból, kelta urnasír a vaskorból, de találtak Antoninus  tovább »

Területe az őskor óta lakott, amint azt a területén végzett ásatások nyomán feltárt kőkori leletek is bizonyítják. Határában a 13. században monostor épült. A települést az oklevelek 1401-ben említik először Aza  tovább »